Kutatási eredmények, Védőoltás, Gyógyszerfejlesztés

A koronavírusnak jelen pillanatban még nincs ellenszere, gyógyszere, vakcinája. Sajnos ezt az örömhírt nem tudjuk közölni, viszont általános képet tudunk adni arról, hogy mik a lehetőségek és jelenleg milyen kutatások zajlanak a világban és itthon ezen a téren. Az eredmények biztatóak.

Mikor lesz már ellenszer?

A WHO által kiválasztott négy ígéretes terápiás lehetőség:

WHO SOLIDARITY Trial Enrolls First Patient in Norway: The World ...

A SARS járvány óta több tucat potenciális antivirális szer és kezelés került az asztalra, melyek közül az Egészségügyi Világszervezet kiválasztotta a négy legígéretesebbet. Ezek klinikai hatékonyságát jelenleg egy példanélküli, világméretű teszt során vizsgálják, amely Összetartás (Solidarity) névre hallgat. A globális koronavírusgyógyszer-kísérletre – írja a ScienceMag – 2020 április 14-ig 45 ország 614 kísérleti modellje regisztrált. Az ellenszerek és vakcinák fejlesztése számos laborban egyszerre folyik. Soha nem látott összefogás keretében zajlik a legtöbb fejlesztés, a munkafolyamatok és tudás gondos felosztásával az egyes országok között. Ezúttal nem egymással, hanem a járvánnyal és talán a következő járvánnyal is versenyezve. Nem arról szól a verseny, hogy ki lesz az első, hanem hogy időben és minél több megoldást tudjon a tudomány nyújtani a járvány leküzdéséhez. Ezért egyszerre számos ösvényt kell taposni, még ha némelyik nem is vezet majd eredményre. A kísérletek négy ígéretes terápiás lehetőség (már forgalomban kapható szer) teszteléséről szól. Ezek bevetése lenne a leggyorsabb, hiszen a meglevő gyógyszert csak „le kell venni a polcról”. Elkezdődtek a tesztek már az USA-ban is, valamint a világ több országában. A kísérletek eredménye néhány hét múlva várható. Forrás: index.hu  Megjelent: 2020 március 23 Szerző: Világi Máté 

Ebola gyógyszer : Remdesivir

Kudarcot vallott a teszteken a koronavírusos betegek kezelésére ...

A remdesivirt eredetileg tavaly, a kongói ebolajárvány idején tesztelték először élesben. Ott nem bizonyult hatásosnak, de az már egy korábbi, 2017-es laboratóriumi vizsgálat szerint két régebb óta ismert koronavírustörzs, a SARS-ot illetve a MERS-et okozó ellen hatékonynak bizonyult. A Remdesivir szélesspektumú antivirális szer, a vírusok szaporodását végző enzimet gátolja. A Remdesivirt már a járvány kezdetén bevetették, az Egyesült Államokban Washington államban és Kaliforniában is feljegyeztek egy-egy esetet, amikor a gyógyszer javított egy fertőzött állapotán. Ez persze még nem elég bármilyen következtetés levonására, de például a világ legjobbjai között számon tartott kínai Fudan Egyetem oktatója, Csiang Sibo ennek a klinikai alkalmazásában látja a legnagyobb potenciált. Ugyanakkor józan paraszti ésszel úgy tűnik, a vírus szaporodását gátló Remdesivir a betegség korai szakaszában lehet igazán hatékony, mert megakadályozza, hogy a vírus a szervezetben elszaporodva súlyos tüneteket váltson ki. Az Iowai Egyetem koronavírus-kutatója, Stanley Perlman szerint ez némileg csapdahelyzetet is okoz, mert miközben igazán az enyhe tünetekkel jelentkező pácienseknek kéne adni, a remdesivir rendkívül drága kísérleti gyógyszer, amit ráadásul ellenőrzött körülmények között, intravénásan kell adagolni. Vagyis olyan betegek foglalnának kórházi ágyakat, akinek amúgy enyhék a tüneteik, és akiknek talán szükségük sincs rá igazán, mert akár saját immunrendszerük is képes megbirkózni a fertőzéssel. Forrás: 444.hu

Gilead Sciences kaliforniai cég (2020 04 24) bejeletette, a gyógyszer nem bizonyult sikeresnek a tesztelések során. A biotechnológiai cég kiemelte: az első minták túlságosan kis számúak ahhoz, hogy hasznos eredményekre lehessen következtetni. “A kísérleteket túl korán állítottuk le, mert nem volt elegendő számú jelentkező, s ez nem tette lehetővé, hogy statisztikailag érdemleges következtetéseket vonhassunk le” – nyilatkozták. A szerrel kezelt 158 beteg állapota nemcsak nem javult, sokaknál még romlott is. 18 betegnél le kellett állítani a kezelést. A Gilead Sciences mindazonáltal leszögezte azt is: az első kísérletek arra engednek következtetni, hogy a Remdesivir azoknál lehet jótékony hatású, akiknél még a kór kezdeti szakaszában kezdik meg a kezelést. A szerrel egyébként nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában és Kínában is kísérleteznek.  Forrás: Paraméter

Malária gyógyszer: Klorokint és Hidroxiklorokin

A WHO eredetileg nem tervezte tesztelni ezt a gyógyszert, de a hirtelen támadt érdeklődés hatására változtatott a döntésén. Ezt feltétlenül indokolja a tény, hogy amúgy egészen elenyésző mennyiségű adatunk van csak arról, hogy a szer, amit most tömegével vásárolnak fel a patikákból, egyáltalán hatásos-e – miközben azt eddig is tudtuk, hogy a mellékhatásai rendkívül súlyosak még hagyományos terápiás használatban is.

Could the anti-malarial drug chloroquine treat COVID-19? | Live ...

Maláriaellenes szerek, – a klorokint és hidroxiklorokint, (Chloroquine/hydroxychloroquine) amelyek a vírus „érését” befolyásolják közvetett módon, a gazdasejt bizonyos folyamatainak pH változásával. hidroxiklorokin Amerikában online gyógyszertárakban is beszerezhető, évtizedek óta használt gyógyszert.

Annyiban nem érdemes túlzó várakozásokat támasztani a szerrel szemben, hogy korábban két másik vírussal szemben a biztató laborkísérletek után az emberkísérletekben nem bizonyultak hatásosnak, a főemlősökkel végzett tesztek alapján meg kifejezetten úgy tűnt, hogy még rontanak is a helyzeten. “Sorra tesztelték már különböző vírusokon, de emberre még sosem hatott. Egyszerűen túl nagy adagban kell adni” – mondta erről a Science-nek Susanne Herold, a Giesseni Egyetem tüdőfertőzés-szakértője.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az is homályos, hogy a Covid-19 ellen hatékony-e. Kínában már húsznál is több tanulmány született a témában, de ezek eredményei nehezen hozzáférhetők. Egy, a szert hatásosnak mutató francia tanulmánnyal szemben módszertani kifogások merültek fel. Közben vannak arra utaló jelek is, hogy a hydroxychloroquine többet árt, mint használ. Számos mellékhatása közül az egyik, hogy bizonyos esetekben károsítja a szívet. Ez amúgy sem túl jó, de az már most biztosnak látszik, hogy a szívbetegek eleve kitettebbek a covid-19 betegségnek, rájuk különösen veszélyes lehet ez a gyógyszer. Forrás: 444.hu

HIV gyógyszer Kaletra

Kaletra HIV Combo Is Not Effective Against New Coronavirus - POZ

Ez a hatóanyagkombináció az AIDS megelőzésében nagyon hatékonynak bizonyult. Ezek a vírus szaporodását gátolják, – ezek úgynevezett proteázgátlók. A proteázok kulcsfontosságú enzimek, amelyek a vírus fehérjéinek végső érését segítik. HIV-fertőzés esetén annyira hatékonyan, hogy megakadályozzák a betegség kialakulását. A Kaletra, – ami lopinavir és ritonavir kombinációja, röviden LPV/r-t – szedő HIV-fertőzöttek vérében olyan alacsony a vírusszám, hogy maguk már nem is számítanak fertőzőnek.

Kínai tesztek sikertelenek, a betegség késői fázisában : Laborkísérletek alapján az LPV/r a koronavírusok szaporodását is gátolja. Selyemmajmokon végzett kísérletekben a MERS-t okozó koronavírus ellen hatékonynak is bizonyult. Az emberkísérletek eredményei ennél ellentmondásosabbak. New England Journal of Medicie-ben március 15-én publikált tanulmány szerint Vuhanban, ahol 199 beteggel végeztek teszteket, csak egészen minimális, statisztikai értelemben jelentéktelen javulást eredményezett az LPV/r – igaz, a vuhani kutatók saját bevallásuk szerint is rendkívül súlyos állapotú betegeken tesztelték a szert, akiknek az ötöde végül bele is halt a betegségbe. Vagyis az is megeshet, hogy túl későn kapták a gyógyszert, mely, mint minden más, a vírusok szaporodását gátló hatóanyag, elsősorban a betegség korai szakaszában, a betegség kialakulásának megelőzésében lehet igazán hatékony. WHO szakértői ezt kívánják most tesztelni.

Ritonavir/lopinavir interferon-béta kezeléssel kombinálva

A “Szolidaritás” tesztek során megvizsgálják az LPV/r (Hív gyógyszer) és egy gyulladásszabályozó, az interferon-béta kombinációját is. Selyemmajmokon végzett kísérletekben ez is hatékonynak bizonyult, és a gyógyszerkombóval Szaúd-Arábiában hagyományos klinikai teszteket is végeznek most – igaz, ott egy másik koronavírusbetegség, a MERS gyógyításában. A gyulladásszabályozó használatának is vannak kockázatai, különösen akkor, ha a betegség késői szakaszában adják, az interferon-beta súlyosabb szövetkárosodást okozhat. De az interferon-béta a vírusfertőzés korai szakaszában adagolva segítheti a korai védelmet, ezt kombinálva az előző párossal jó eredményekre számít a szakma.

Egyéb kutatási vonalak

  • Kevzara nevű, reumás arthritisre fejlesztett gyulladáscsökkentő kezelés
  • ivermectin, ami még nincs klinikai tesztelés alatt, de sejteken kipróbálva gátolta a vírus szaporodását
  • A japán Fujifilm egyik leányvállalata, a Fujifilm Toyama Chemical bejelentette, hogy az utolsó fázisát indítják el az Avigan (vagy más néven favipiravir) nevű gyógyszerük tesztelésének, ami az eddigi vizsgálatok alapján az új koronavírusos fertőzések lefolyásának súlyosságát is enyhíti.  Az Avigan egy alapvetően influenza ellen kifejlesztett gyógyszer. Forrás: Index.hu

Védőoltások

Amikor 2020 január közepén elérhetővé váltak az akkor még csak Kínában megjelent új koronavírus teljes genomjának első szekvenciái az online biológiai adatbázisokban, korábban soha nem látott gyorsasággal kezdhették el a lehetséges ellenszerek fejlesztését. A megelőzés szempontjából, a még nem fertőzött emberek védelmében a vakcinák jöhetnek szóba. A vakcinák hatására, adott vírusra specifikus antitestek termelődnek a szervezetben, melyek a későbbi vírusbejutást gyorsan és célzottan hatástalanítják.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatbázisa szerint április 30-ig összesen 101 különböző vakcina fejlesztését jelentették be, ezek közül 7 oltóanyag lépett már legalább az első klinikai fázisba. (lásd később a klinikai vizsgálat fázisait.) Április végére 182 gyógyszer vizsgálatát és 99 vakcina fejlesztését jelentették be a SARS-CoV-2 nevet viselő koronavírus potenciális kezelésére a Milken Institute nevű amerikai gazdasági-egészségügyi think tank adatbázisa szerint.

A klinikai vizsgálat fázisai

Mielőtt egy vakcinát a megfelelő engedéllyel forgalomba lehet hozni, egy jól meghatározott menetrendet kell tartania a kutatóknak. A klinikai vizsgálatok hagyományos fázisai a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tájékoztatója alapján a következők:

  • Preklinikai fázis – A vakcinafejlesztés minden olyan lépése idetartozik, amely nem érint emberi vizsgálati alanyokat, a várható hatás modellezésétől az állatkísérletekig.
  • Klinikai fázis I. – Az új vakcinát első alkalommal próbálják ki egészséges önkéntes embereken, és az esetleges káros mellékhatásokat vizsgálják.
  • Klinikai fázis II. – Itt már egy konkrét, kis létszámú betegcsoporton vizsgálják, hogy az adott védőoltás valóban hatásos-e, továbbá igyekeznek megállapítani az optimális adagolás mértékét.
  • Klinikai fázis III. – Ebben a fázisban nagyobb számú betegen vizsgálják a készítmény biztonságos alkalmazhatóságát, a hatásosságot, követik az esetleges mellékhatásokat, és összehasonlító vizsgálatokat végeznek más készítményekkel. A vakcinát biztonsági okokból a bevezetést követően még két évig figyelni kell.
  • Forgalomba hozatal – Ha a vakcina kiállta az eddigi próbákat, a fejlesztők megkezdhetik a forgalomba hozatal engedélyeztetését a megfelelő hatóságoknál.
  • Klinikai fázis IV. – A már forgalomba került vakcinát/gyógyszert összehasonlítják más készítményekkel, vizsgálják a hosszú távú hatásosságot és biztonságosságot, a költséghatékonyságot, valamint az esetlegesen fellépő ritka mellékhatásokat

A klinikai vizsgálatok három különböző módszert alkalmaznak.

1. Vírust tartalmazó vakcinák

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Bár a legyengített vírust tartalmazó vakcinák közül egyelőre még egy sem lépte át a preklinikai fázist, két olyan (egyaránt kínai) kutatás is a klinikai szakaszba lépett már, amelyben inaktivált vakcinával dolgoznak – ez egyébként az influenza elleni védőoltások klasszikus megoldása is.

A pekingi székhelyű Sinovac Biotech volt az első a koronavírus elleni vakcinákat fejlesztő szervezetek közül, amely sikeres állatkísérletről számolt be: a rézuszmajmoknak védettséget adó oltás részleteiről a Qubiten is írt a Quibit. A cég április 16-án kezdte meg a 144 fős klinikai vizsgálatot, amit hamarosan újabb 600 fővel bővítenek, de a vizsgálat lezárását így is csak december 13-ra tervezik.

A kínai állami gyógyszeripari vállalat, a Sinopharm és egy vuhani biológiai intézet által közösen fejlesztett inaktivált vakcina a 96 fős, biztonságosnak ítélt első fázis után hamarosan a másodikba léphet, de azt a kínai kutatók is elismerték, hogy legalább egy év lesz, amíg elkészülhet a vakcina hatékonyságáról és biztonságosságáról szóló tanulmány.

2. Vírusvektoron alapuló vakcinák

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Ezzel a technológiával jelenleg két kutatócsoport folytat klinikai vizsgálatot, és mind a kettő nem replikálódó vírusvektorral próbálkozik.

A sanghaji székhelyű CanSino Biologics és egy két néven is ismert állami szervezet (Katonai Orvostudományi Akadémia, illetve Pekingi Biotechnológiai Intézet) közös projektje volt a világon az első, amely a második klinikai fázisba lépett. A 108 fős első szakasz önkéntes alanyait ugyan még hat hónapon keresztül monitorozzák, az előzetes eredmények olyan biztatóak lehettek (közzé ugyanis nem tették őket), hogy valószínűleg rekordidőnek számító három héttel később, április 12-én elkezdődhetett a második klinikai fázis is – a végső eredményeket 2021. január 31-re jósolják.

Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetének kutatásában egy olyan csimpánz-adenovírust használnak vektorként, amelyről már korábban bebizonyították, hogy biztonságosan lehet embereken is tesztelni – az első klinikai fázis április 23-án indult. A rézuszmajmokon végzett kísérletek itt is sikeresek voltak, és ha a humán klinikai vizsgálatok is hasonlóan biztató eredménnyel járnak, a kutatócsoport korábbi tapasztalatai miatt akár még idén elkészülhet a SARS-CoV-2 elleni védőoltás.

3. Nukleinsav-alapú vakcinák

Grafika: Tóth Róbert Jónás

A nagy amerikai gyógyszercégek elsősorban ezzel a technológiával próbálkoznak, ráadásul mindkét altípussal eljutottak már a klinikai fázisig.

Az immunterápiás fejlesztéseiről ismert Inovio Pharmaceuticals áprilisban lépett a 40 önkéntessel induló első klinikai szakaszba a DNS-alapú, az elektroporáció módszerét használó vakcinájával. A cég pár napja jelentette be, hogy a hasonló stratégián alapuló vakcináját sikeresen tesztelte a MERS-vírusra, így továbbra is bizakodnak abban, hogy a nyár közepére már meglehetnek az előzetes eredmények a SARS-CoV-2 vonatkozásában is, bár a klinikai bejegyzés alapján csak 2021 áprilisára várható a teljes körű vizsgálat lezárása.

A massachusettsi székhelyű Moderna volt a világon az első, amely klinikai vizsgálatot indított az új koronavírus elleni oltóanyag tesztelésére, és a március 3-án kezdődött, 45 fős első fázis eredményeiben annyira bízik a cég, hogy április 28-án már be is adta a jelentkezését a második fázisra, amelyet 600 felnőttkorú önkéntessel végeznének el. A teljes vizsgálatot hivatalosan 2021 júniusára zárhatják le.

Végül egy igazi nemzetközi koalíció, a német BioNTech, a kínai Fosun Pharma és az amerikai Pfizer közös projektje is megkezdte az első humán fázist április 20-án. A négy különböző RNS-alapú vakcinát először körülbelül 200 főn tesztelik, míg kézzel fogható eredményeket 2021-re ígérnek. Forrás: Quibit / 2020 05 01

Hogyan és mikorra lesz védőoltás? A legoptimistább becslések szerint is még legalább 12-18 hónapot kell várni, de ugyanakkor az első ember kísérletek is elkezdődtek: Nemrég beadták az első adag oltásokat Amerikában. Németországban a CureVac fejleszt egy vakcinát, melyet szeretnének még ősz előtt bevetni, ha a klinikai tesztek jól sikerülnek. Európában elsőként Nagy-Britanniában is elkezdődtek az emberi oltásokkal való tesztelések, első körben 800 egészséges embert oltottak be az újonan kifejlesztett oltással. (Oxfordi egyetem). Hogy ez az oltóanyag hatásos-e, azt még hónapokig tart kideríteni. Azt kell vizsgálni, hogy a most beoltottak közül a koronavírusoltással kezeltek kisebb arányban fertőződnek-e meg a következő hónapokban, mint a kontrollcsoport tagjai. Valóban reményt keltőek az eredmények. Kutatók remélik, hogy ennyi idő múlva már nem is lesz szükség a védőoltásra, de mivel az  influenzához hasonló vírusok egyébként is gondot okoznak minden évben, ezért az lenne a cél, hogy egy olyan vakcina prototípust hozzanak létre, ami biztonságos, hatékony, és kis változtatásokkal, gyorsan meg lehet feleltetni, egy olyan vírusnak, ami esetleg újabb típusú, de szintén koronavírus. A folyamatról és az azzal járó nehézségekről itt az Index.hu cikkében olvashatsz.  Megjelent: 2020 március 19  Szerző: Juhász Edina 

JÖVŐBENI HASZNÁLAT

FONTOS: Sokakban él a tévhit, hogy ezek a szerek otthoni körülmények mellett alkalmazhatóak lesznek. Ezek általában véve toxikus szerek, így a nem szakszerű és pontatlan adagolásuk óriási bajt okoz. Kifejezetten kórházi körülmények közt adható gyógyszerekről van szó, preventív szedésük sem ér semmit. Kulcsfontosságú az időzítés és a dózis, ez minden esetben orvosi döntéskör. Továbbá a végső próbájuk is hátravan még. Kemenesi Gábor virológus összefoglalója (részt vesz a Pécsi Tudományegyetemen a vakcina fejlesztésben)

Passzív immunizálás, Vérplazma kezelés

A védőoltások mellett bevethető az úgynevezett passzív immunizálás is. Ilyenkor a már gyógyult fertőzöttek véréből, plazmájából nyerik ki az immunrendszerük koronavírus elleni antitestjeit, és a betegeket ezzel kezelik. A passzív immunizálás hatékonysága a koronavírus esetében még nem ismert, de más fertőzések ellen is használják, és nagyon jól működik. A hátránya, hogy a gyógyult plazmát meg is kell szerezni hozzá.

A szérum megelőzi a gyilkos citokinvihart

A kutatók már eddig is kiemelten foglalkoztak az úgynevezett „citokin-viharral”, ami most a koronavírusos halálesetek nagy részét okozza. A citokin egy jelzőmolekula. Amikor a szervezet túl aktívan reagál a vírusra, egyre nagyobb mennyiségben keletkezik citokin, és ez súlyos gyulladásokhoz vezet a szervezetben. A korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy egészséges szérum hozzáadásával a gyulladást okozó citokinek termelődését gátolni lehet, vagyis megállítható a súlyos gyulladáshoz vezető folyamat. Megelőzi a nagyobb bajt Több vizsgálat is azt mutatta, hogy a citokinmintázatok mérésével előre lehet jelezni, melyik betegnél mekkora a kockázat a súlyos szövődményekre: így kiszűrhetők azok, akikre különösen oda kell figyelni. Ha a beteg időben kapja a gyógyult betegek vérplazmájából készülő szérumot, akkor feltehetően elkerülhető a súlyos szövődmény.

Kutatások Magyarországon

Plazmaszérum terápia

Gyógyult alanyokat keresnek Magyarországon is, akik szívesen megosztják védettségüket, ha úgy tetszik szuperhős-képességüket azokkal, akik legyengült állapotban, éppen a vírusfertőzés súlyossá váló szakaszán esnek át.

Vérplazmaterápiával a koronavírus ellen

Előre lehet jelezni, mely betegnek van fokozott kockázata a súlyos szövődményekre, illetve egészséges szérum beadásával akár gyógyítani is lehet a vírusbetegséget. Fontos tény: amennyiben az egészséges szérumot olyan ember adományozza, aki már átesett a fertőzésen és vérében magas az ellenanyag szint, akkor a kezelés két hatást is elérhet: egyrészt csökkenti a gyulladást, másrészt inaktiválja a vírusokat.  A projektcsapat ezen kísérleti terápia mielőbbi kidolgozására és alkalmazására kapott egyedi támogatást az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. A program teljes megvalósításához több szereplő szoros együttműködése szükséges. A kutatók fő partnere az ellenszérum előállításában a Kedplazma Kft. és az Országos Vérellátó Szolgálat, a betegek kezelését pedig a Semmelweis Egyetemen kezdi meg a kutatócsoport. A vírus-ellenes antitest szintek mérését pedig hazánk egyetlen, élő vírust vizsgálni képes, a legmagasabb szintű biztonsági besorolással rendelkező laboratóriuma, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Kutatócsoportja végzi. Az OrthoSera Kft. tehát minden fórumon, saját Facebook oldalán és más lehetőségeket is megragadva keresi azokat a már kigyógyult alanyokat, akik segítenének más betegeknek

A szérumterápia legfontosabb eleme, hogy minél több olyan embert találjon a Dr. Lacza Zsombor vezette kutatócsoport, akik már átestek a vírusfertőzésen és hivatalosan is gyógyultnak tekinthetők, így védettek a társadalom többi tagjára veszélyes koronavírus ellen. A gyógyult koronavírus-fertőzöttek jelentkezését az  email címen vagy a 06-70-363-87-68-as telefonszámon várja a kutatócsoport. Dr. Lacza Zsomborral elsőként az InfoRádió készített interjút ebben a témában, amit itt lehet meghallgatni.

Gyógyszerfejlesztés Magyarországon

Magyarországon egy – a fertőzés folyamatát megnehezítő – a vírus sejtbe jutási pontját jelentő ACE2 enzimen alapuló gyógyszert fejlesztenek, ennek tesztje leghamarabb 18 hónap múlva indulhat el. https://koronavirus-kisokos.eu/

Itthon is zajlanak a kutatások, az első magyar  genom megtalálása és a vírus izolálása is rengeteget segít a magyar kutatók gyógyszerfejlesztésében. A vírust semlegesíti, a megfertőződött sejteket pedig az immunrendszerhez hasonlóan elpusztítja majd a kutatók reményei szerint az új koronavírus elleni magyar fejlesztésű gyógyszer, amely néhány hétig megelőző védelmet is nyújthat. A kétkomponensű, fehérjealapú készítményen már gőzerővel dolgozik az erre a célra létrehozott konzorcium. (A kutatás-fejlesztés az ELTE Természettudományi Kar Biológiai Intézetében, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Természettudományi Kar Biológiai Intézetében és a Szentágothai János Kutatóközpontban folyik, írja a lap. A konzorcium tagja a Richter Gedeon gyógyszergyár is, ahol a gyógyszerfejlesztés, az engedélyezés és majd termelés folyik. ) Minderről Kacskovics Imre, a konzorcium ötletgazdája, az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője beszélt a Magyar Nemzetnek.

Egyén jó hírek, eszköz fejlesztések

Mobil lélegeztetőgép – magyar találmány

IRO 2052

Kifejezetten az új koronavírus okozta légzési elégtelenség kezelésében hatékony, hordozható lélegeztetőgépet fejlesztettek ki vállalati-egyetemi együttműködésben magyar szakemberek. Az akkumulátorról és palackról is működő hazai találmány a kiáramló levegő szűrésével védelmet nyújt a betegeket ellátó egészségügyi dolgozóknak – jelentette be kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).A Femtonics Kft. a Semmelweis Egyetem orvosszakmai vezetésével közösen alkotta meg a járványkórházakban is könnyen bevethető lélegeztetőgépet, amely alkalmas a kritikus állapotú betegek eredményes kezelésére. Az új eszköz kifejezetten jó áramlási tulajdonságokkal és gyors vezérléssel rendelkezik – mondta a tesztek eredményei alapján Lorx András, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának docense, aki szerint a zárt rendszerű légzőkör és gázellátás nem pazarló, ezért a berendezés nagy előnye, hogy nem jelent többletterhelést a kórházi gázhálózatnak.Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint a szabadalmaztatás alatt álló magyar lélegeztetőgép hozzájárulhat ahhoz, hogy az egészségügyi védekezésben Magyarország egyre inkább képessé váljon az önellátásra – írja az MTI.  Fotó: Iró Zoltán / Innovációs és Technológiai Minisztérium Forrás: Index.hu 2020.04.21. 

Rokid speciális, hőérzékelős okosszemüveg

FORRÁS: ROKID

A TechCrunch szerint Amerikában például hamarosan a kínai Rokid speciális okosszemüvegeit használhatják a koronavírussal fertőzöttek kiszúrására. Az okosszemüveg infravörös szenzor segítségével képes hőképet alkotni, egyszerre akár 200 emberről is, tehát azt figyeli, kinek van hőemelkedése, láza egy csoportban. A Qualcomm processzor, egy 12 megapixeles kamera és AR-funkciók is segítik ebben, a vezérlés hangalapon történik, fotó és videó rögzítése is megoldott. A Rokid amerikai , kórházaknak és hatóságoknak adna el a termékből, ami USB-n keresztül szinkronizálható Az új termék azért jelenthet segítséget a szűrésben, mert a nagyobb hőkamerás rendszerek nem hordozhatóak könnyedén, a kézi eszközök pedig csak közeli alkalmazásra alkalmasak, itt viszont nincsenek ilyen megkötések.

Svájci bioszenzor, a koronavírus koncentráció mérésére

604 - Communication

A Svájci Szövetségi Anyagtudományi és Technológiai Laboratórium (Empa) a honlapján számolt be arról az új módszerről, amit az Empa, az ETH Zürich és a Zürichi Egyetemi Kórház kutatói fejlesztettek ki. Egy különleges bioszenzorról van szó, amely képes mérni a koronavírus koncentrációját forgalmas helyeken, valós időben. Vang és csoportja az Empánál és az ETH Zürichnél általában a levegőben szálló aeroszolok és mesterséges nanorészecskék mérésével, elemzésével és csökkentésével foglalkozik. A tudós elmondta, hogy mielőtt a Covid-19 betegség elterjedt, kollégáival már dolgoztak olyan érzékelők kifejlesztésén, amelyek képesek a baktériumok és vírusok kimutatására a levegőben. A teszt igazolta, hogy az érzékelő világosan különbséget tud tenni a két vírus nagyon hasonló RNS-szekvenciái között, és az eredmény perceken belül elkészül – magyarázta Csing Vang, a kutatócsoport tagja. . Vang ugyanakkor hozzátette: az érzékelő nem feltétlenül váltja le a bevált laboratóriumi tesztelést, viszont alkalmazni lehet klinikai diagnózisok alternatív módszereként, továbbá mérhető vele a levegő koronavírus-koncentrációja, például Zürich főpályaudvarán. A tudós hangsúlyozta, hogy az érzékelőt még széles körben nem lehet bevetni, ahhoz még további fejlesztésre van szükség. Vang szerint azonban egy éven belül elkészülnek, s ha kellő forrás áll rendelkezésükre, akár még hamarabb is. Forrás: HVG Tech

Immunitás

ÚJSÁGCIKKEK, HÍREK

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük