Álhírek a médiában

Néhány jótanácsot mindazoknak, akik szeretnék e nehéz helyzetben is megőrizi környezetük megbecsülését Salát Gergely Kína-szakértőtől,.” A legfontosabb, hogy őrizzük meg józan eszünket, ne akarjunk igazságot tenni olyan ügyekben, amihez nem értünk, s lehetőleg ne okozzunk több kárt, mint maga a vírus. És persze ne tüsszögjünk a tenyerünkbe.” Mi részleteket közlünk, A tartalom forrása itt érhető el.

Ne essünk pánikba! Ne higgyünk el és pláne ne terjesszünk mindent! Egy járvány remek alkalmat teremt arra, hogy borzongató híreket, képeket, videókat nézzünk, gyártsunk és terjesszünk.  Mivel lehetetlen ellenőrizni, hogy mi mikor és hol készült,, a neten terjedő anyagok nagy részét nem szabad komolyan venni. Az állítólag a vuhani vadállat piacot bemutató videóban például, ami gyorsabban végigsöpört a neten, mint COVID-19 a tobzoskán, az emberek indonézül beszéltek, tehát elég jó eséllyel nem Vuhanban vették fel. 

Csak hiteles hírforrást vegyünk komolyan. A megtévesztés egy formája, amikor a médiumok nem valótlanságokat írnak le, hanem úgy válogatják össze az információkat, hogy az a saját prekoncepciójukat támassza alá. Kínában a COVID-19-től függetlenül naponta keletkezik több millió hír, adat és információ, továbbá néhány milliárd internetes bejegyzés és komment, mindezekből simán össze lehet válogatni bármikor bármennyit úgy, hogy az a mi Kínával kapcsolatos véleményünket erősítse meg. Rengeteg információ utal arra, hogy több koronavírusos fertőzött van Kínában, mint amennyit nyilvánosságra hoztak, de arra is, hogy a kínai hatóságok meglepően őszinték az ügyben, és nem nagyon titkolóznak. Ezeket csoportosíthatjuk így is, úgy is, ahogy tetszik. Fél óra alatt bárminek és bármi ellenkezőjének a bizonyítására össze lehet gyűjteni több száz kommentet. Ezt meg is teszik sokan, így mindenféle hírrel találkozhatunk. Ez nem véletlen, kissé hatásvadászan kimondhatjuk, hogy javában zajlik a harmadik világháború, amelynek az egyik kiemelkedően fontos terepe a média, az internet, a közvélemény befolyásolására alkalmas mindenféle felület. Magyar hivatalos lakossági tájékoztatókat itt böngészhetünk. Illetve a Koronavírus Kisokos az egyik legjobb hiteles forrás koronavírus ügyben.

Mutassunk szolidaritást. a nehéz helyzetben is. Látjuk hogy a járvány meglehetősen sok kellemetlenséggel jár, ilyenkor egy sok ember érzi rosszul magát, és tele vannak a kórházak. Szörnyülködő cikkek ezrei jelentek meg világszerte az érintett területeken uralkodó áldatlan állapotokról. A világ egyetlen országa sem úgy építette fel egészségügyi rendszerét, hogy fogta az átlagos napi betegszámot, majd épített annyi kórházat és kiképzett annyi orvost, hogy az tízszer annyi betegnek elég legyen. Ennek megfelelően bárhol törne ki hasonló járvány, a kórházak tele, az orvosok meg túlterheltek lennének. 

Mutassunk némi alázatot! A járvány kapcsán két okból szokták bírálni a kínaiakat: egyrészt azért, mert elzárta a külvilágtól Vuhant és Hupej tartományt, korlátozva ezzel az ott élők szabad mozgáshoz való jogát, másrészt azért, mert túl későn zárta le, és nem korlátozta időben az ott élők szabad mozgáshoz való jogát. E kétfajta bírálat gyakran ugyanannál a szerzőnél jelenik meg. Ehhez hasonlóan a magyarok is kapnak hideget-meleget, amiért túlreagálják a vírust, s meleget-hideget, mert nem veszik elég komolyan. Mert arcmaszkot hordanak, ami nem ér semmit a vírus ellen; mert még mindig egy csomóan nem hordanak maszkot. Mert leálltak a telefon alkatrészeket gyártó gyárak, ezért késik az új iPhone; mert egy csomó gyár nem állt le, így a munkások megfertőzhetik egymást.

A maszkviselés nem tabu A kínaiak egy másik kultúra képviselői, tehát más szokásaik vannak, s adott helyzetben másképp viselkednek, mint mi tennénk. Egy konkrét és aktuális példa: Kínában semmi szokatlan nincs abban, ha valaki szájmaszkban jár, a koronavírus előtt is sokan hordtak télidőben vagy az észak-kínai homokviharok alatt maszkot. Ha most valakit maszkban látunk, az nem azt jelenti, hogy az illető vírushordozó, hanem azt, hogy nem akar azzá válni. Nálunk nem divat a maszk, legfeljebb frissen műtött emberek viselik. Ezért ha meglátunk egy maszkos embert, nekünk a betegség jut eszünkbe róla, pedig az illető jó eséllyel makkegészséges. Általánosságban elmondható, hogy a kínai sokkal kollektivistább kultúra, mint a mienk, s ebből is következik egy csomó dolog: például az, hogy a karantén intézkedésekre vagy a kötelező lázmérésre nem feltétlenül emberi jogaik durva megcsorbításaként, hanem a közösség s ezzel saját maguk érdekeit szolgáló lépésekként tekintenek..

Legyél te is álhír vadász

Az a célunk, hogy segítsünk neked elválasztani az igazat a hamistól, a tényeket a hazugságtól, a valóságot a szándékos, vagy csak véletlen csúsztatásoktól, alternatív magyarázatoktól. A teszt során megismerheted és megtanulhatod, hogy az álhírek terjesztői milyen fogásokkal élnek, és megmutatjuk neked, hogy miről ismerhető fel könnyebben egy-egy szenzációként tálalt hazugság. Honlap: https://alhirvadasz.hu/

TÉVHIT GYŰJTEMÉNY

Facebook to warn users who 'liked' coronavirus hoaxes - syracuse.com

Néhány héten belül minden felhasználó számára elérhető lesz a Facebook azon funkciója, amely szól, ha a koronavírus kapcsán valamilyen álhírt vagy téves információt vélünk valósnak. A tervek szerint a Facebook algoritmusa automatikusan figyelmeztetni fogja a felhasználót, ha az olyan információhoz szól hozzá vagy olyan bejegyzést lájkolja, melyet korábban hamisság miatt már eltávolítottak a platformról. A jelzést a hírfolyamban lehet majd látni, és az Egészségügyi Világszervezet vonatkozó cáfolatához vezető hivatkozást is tartalmaz majd. A Facebook több mint 60 tényellenőrző szervezettel működik közre, és több mint 50 nyelven képes a tartalmak ellenőrzésére, állítja az alapító, Mark Zuckerberg. Tippek az álhírek felismeréséhez

Tévhit gyűjtemény az ELTE TTK Biológia Intézetének munkatársaival

Nem igaz, hogy agresszívabb mutáció pusztít Olaszországban, a tipikus lappangási idő nem 14, hanem 4-6 nap, a fertőzöttség kockázata egészséges fiataloknál sem zéró – derül ki tévhitromboló összeállításunkból. Összesen 16 darab, az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatban közszájon forgó állítást ellenőriztettünk Müller Viktorral, az ELTE TTK Biológiai Intézetének tudományos munkatársával. A Válasz Online oldalán találod a hírt.

Álhír gyűjtemény a Közösségi Tudásbázison

A Közösségi Tudásbázis csokorba gyűjtötte azokat a híreket, amikről megjelenésük után kiderült hogy hamisak. ITT OLVASHATOD ŐKET.

HVG Átverés – frissülő lista a kamu oldalakról

Itt a nagy átverős lista: weboldalak, melyeknek soha ne higgyen el semmit

A HVG összeállított egy folyamatosan frissülő listát, amin bárki bármikor ellenőrizni tudja, hogy megéri-e rákattintani a megosztott linkre, vagy csak átverésről van szó. Az ilyen kamu oldalak sajátja, hogy az ott járóktól még egy kattintást kérnek a tartalom megtekintéséhez, de aztán legtöbbször nem mutatják meg az ígért dolgokat, viszont a kattintással mi magunk is megosztjuk a hülyeséget saját facebookos üzenőfalunkon. Illetve néha tényleg megmutatják a tartalmat, de közben tudtunk nélkül azért spamelnek a falunkra. Vagy nem spamelnek, viszont cikkeikben jelentős részében teljesen hamis, áltudományos információkat állítanak be igazságként. Hogy a kamutartalmak hitelesebbnek tűnjenek, időnként valódi híreket is közzétesznek – így a látogató azt gondolhatja, ha az a két cikk rendben volt, a többi is igaz lehet. Itt a lista a hamis híreket gyártó oldalakról.

This is AFP’s verification hub for tackling the damaging COVID-19 misinformation that is spreading as fast as the novel coronavirus. Updated daily, it contains debunks, tips, trustworthy sources and more. More information here.

WHO – leggyakoribb tévhitek a koronavírusról és a betegségről, amit okoz

Ne dőlj be ezeknek: leggyakoribb tévhitek a koronavírusról és betegségről, amit okoz – A tudomany.hu összeállítása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján

Napfürdőzés és 25C-nál magasabb hőmérsekletben ücsörögni sem véd meg a fertőzéstől

MB_sun exposure

Alkohol fogyasztás nem véd meg a vírustól – és még veszélyes is lehet

MB_alcohol

A vírusból ki lehet gyógyulni, a fertőzés nem életre szól.

MB_recovery

A hideg időjárás és a hó nem pusztítja el az új koronavírust

MB_cold_snow

Semmi okunk azt feltételezni, hogy a hideg időjárás elpusztítja az új koronavírust vagy más betegségek kórokozóit. Az egészséges ember normális testhőmérséklete 36,5 °C és 37 °C között van, függetlenül a külső hőmérséklettől, illetve az időjárástól. Ez kedvező feltételt teremt a vírus továbbéléséhez és terjedéséhez.

A forró fürdő nem akadályozza meg az új koronavírus-fertőzést

MB_hot bath

Azzal, hogy forró fürdőt veszünk, nem tudjuk megakadályozni, hogy az új koronavírussal megfertőződjünk. Az egészséges ember normális testhőmérséklete 36,5 °C és 37 °C között van, függetlenül attól, milyen hőfokú vízben fürdik, illetve zuhanyozik. A rendkívül forró vízben történő fürdés ráadásul káros is lehet.

A koronavírus nem terjed a szúnyogcsípéssel

MB_mosquito bite

A mai napig semmilyen bizonyíték vagy adat nem támasztja alá, hogy az új koronavírust terjeszthetik szúnyogok is. Az új koronavírus légúti vírus, amelyet a fertőzött személyek elsősorban a köhögéskor vagy tüsszentéskor a levegőbe juttatott cseppekkel, nyálcseppekkel vagy orrváladékkal terjesztenek. Kerülje azoknak a közelségét, akik köhögnek vagy tüsszögnek!

A kézszárítók nem pusztítják el az új koronavírust

mythbusters-27

A kézszárítók nem alkalmasak az új koronavírus elpusztítására. Ha meg akarja védeni magát, tisztítsa meg gyakran kezét alkoholos kézfertőtlenítővel, vagy mossa meg alaposan szappannal és vízzel. A koronavírussal szembeni védekezés leghatékonyabb módja a gyakori kézmosás. A kézmosás eltávolítja a kezekről az esetleges vírusszennyezést, és ezzel megelőzi, hogy a szeme, szája vagy az orra megérintésével megfertőződjön. A kézmosás után alaposan szárítsa meg a kezét papírtörlővel vagy meleg levegős kézszárítóval. Ide kattintva elérhető a Semmelweis Egyetem oktatóvideója a kézmosásról. ÉS itt egy videó a sebészeti maszk helyes használatáról.

Ne használjunk UV-lámpát a kéz vagy más bőrfelületek fertőtlenítésére!

mythbusters-31

Az ultraibolya lámpákat nem szabad a kéz vagy más bőrfelületek sterilizálására használni, mivel az ultraibolya sugárzás bőrirritációt okozhat.

A hőszkenner csak a lázas koronavírusos betegeket szűri ki

mythbusters-25

A hőszkenner segítségével hatékonyan ki lehet szűrni az új koronavírus-fertőzés miatt belázasodott (a normálisnál magasabb testhőmérsékletű) embereket. Azokat a vírushordozó fertőzötteket viszont egyáltalán nem lehet kiszűrni hőszkennerrel, akik nem lázasodnak be. Ez azért van, mert a fertőzöttek általában 2–10 nap lappangási idő után betegszenek csak meg, és azt követően lázasodnak be.

Az egész test alkohollal és klórral való permetezése nem jó módszer a koronavírus-fertőzés elkerülésére

mythbusters-33

Hiába permetezi be valaki az egész testét alkohollal vagy klórral, nem öli meg azokat a vírusokat, amelyek már bejutottak a szervezetébe. A klór vagy alkohol egész testre permetezése viszont roncsolja a nyálkahártyát (vagyis a szemet és a szájat), és a ruhát is könnyen tönkreteszi. Azonban fontos, hogy az alkohol és klór is nagyon hasznos lehet más felületek fertőtlenítésére a megfelelő használati utasítás betartása mellett.

A tüdőgyulladás, illetve az influenza elleni védőoltások nem védenek az új koronavírus ellen

11

A tüdőgyulladások elleni védőoltások, mint a pneumococcus vagy a Haemophilus influenza B (Hib) elleni védőoltás, sem nyújtanak védettséget az új koronavírussal szemben. Ez az új vírus annyira különbözik a korábbi vírusoktól, hogy külön védőoltást kell kifejleszteni ellene. A WHO támogatásával a kutatók már világszerte dolgoznak az új koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésén. Bár a fenti védőoltások nem hatásosak az új koronavírus ellen, más légúti betegségek ellen jól védenek, és feltétlenül ajánlottak az egészség védelme érdekében.

Az orr sóoldatos öblítése nem előzi meg a koronavírus-fertőzést

23

Nincs bizonyíték arra, hogy az orr sóoldatos öblítése megvédené az embereket az új koronavírus-fertőzéstől. Az eddigi adatok alapján az elképzelhető, hogy az orr rendszeres sóoldatos öblítése egy megfázás esetében valóban gyorsítja a betegségből való felépülést. Ugyanakkor az orr öblítése nem akadályozza meg a légúti fertőzések kialakulását.

A fokhagyma fogyasztása nem véd meg a koronavírus- fertőzéstől

19

A fokhagyma egészséges élelmiszer, amelynek lehet némi antimikrobiális hatása. Ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy a fokhagymafogyasztás megvédené az embereket az új koronavírustól.

Az új koronavírus minden korosztályt megfertőzhet, de az idősek és krónikus betegségben szenvedők esetében általában súlyosabb a betegség lefolyása

mythbuster-2

Az új koronavírus bármilyen életkorú embert megfertőzhet. Az idősek és krónikus betegséggel élők (pl. asztma, cukorbetegség, szívbetegség) esetében viszont jóval nagyobb a valószínűsége a fertőzés súlyosabb lefolyásának. A WHO azt javasolja, hogy mindenki életkortól függetlenül védekezzen a vírus ellen, és különösen figyeljen a kezei tisztán tartására, illetve igyekezzen elkerülni mások megfertőzését köhögéssel, tüsszögéssel.

Az új koronavírus-fertőzés nem gyógyítható antibiotikumokkal

mythbuster-3

Az antibiotikumok hatástalanok a vírusok ellen, csak a baktériumokra hatnak. Az új koronavírus (2019-nCoV) egy vírus, ezáltal az antibiotikumok nem alkalmazhatók megelőzés vagy kezelés céljából. Előfordulhat azonban, hogy koronavírusos betegek kórházi ápolásuk során antibiotikumos kezelésben részesülnek a lehetséges bakteriális szövődmények elhárítása érdekében.

Egyelőre nincs az új koronavírus megelőzésére vagy kezelésére alkalmas gyógyszer

mythbuster-4

Jelenleg nem létezik kifejezetten az új koronavírus megelőzésére, kezelésére kifejlesztett gyógyszer. A vírussal megfertőződött betegeket azonban a tünetek enyhítése érdekében kezelni kell, a súlyos betegeknek pedig kiemelt ellátást kell kapniuk. Néhány, kifejezetten a koronavírus kezelését célzó módszert már vizsgálnak, és ezek hamarosan a klinikai tesztelés fázisába is léphetnek. A WHO számos partnerével együtt segíti a kutatási és fejlesztési erőfeszítések gyorsítását.

A vízivás nem véd meg a koronavírustól

Hamis állítás: Ha nem iszik az ember elég vizet, a kornavírus képes behatolni a légcsőbe, onnan pedig a tüdőbe. Legalább 15 percenként kell vizet inni ahhoz, hogy a vírus a gyomorba kerüljön, és a gyomorsav végezzen vele. A valóság: ez nem igaz. A jelenleg ismert légzőszervi betegségekből kiindulva semmi sem bizonyítja, hogy ez a módszer működne. Az emberek egyébként is az orrukon lélegeznek be, úgyhogy ez a módszer, még ha igaz is lenne, akkor is csupán a szájat védené, az orrot nem. A sós vízzel való gargarizálás sem véd meg a vírustól.

Lélegzetvisszatartással nem lehet megállapítani a fertőzöttséget

MB_breathing exercice

Téveszme: Ha valaki legalább 10 másodpercig vissza tudja tartani valaki a lélegzetét köhögés nélkül, akkor nem beteg, mert ez azt bizonyítja, hogy nincs fibrózis a tüdőben. A valóság: ez nem igaz. Amikor valaki akut vírusfertőzésben szenved, akkor valóban nehezére eshet nagy levegőt venni köhögés nélkül, hiszen a légutak irritáltak. Ez ennyit jelent. Fibrózis kapcsán semmit nem jelent, annak ellenére, hogy a fibrózisban szenvedő betegnek valóban nehezére eshet nagy levegőt venni. Továbbá az, hogy valaki vissza tudja tartani a lélegzetét 10 másodpercig, még nem jelenti azt, hogy nem lehet koronavírussal fertőzött.

További hasznos tanácsok, ismertté vált álhír történetek az Index.hu-n : Azt, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos álhírek mennyire veszélyesek és károsak tudnak lenni, ezen a ponton talán már nem kell bizonygatni. Elég csak a felgyújtott 5G-s adótornyokra gondolni Nagy-Britanniában és Hollandiában, vagy arra, amikor Iránban több százan haltak meg, miután metil-alkoholt ittak arra számítva, hogy a magas alkoholtartalom elpusztítja a vírust.Miért hiszi el bárki a koronavírusos álhíreket? Megjelent: 2020 04 24

GYEREKEK ÉS AZ INTERNET BIZTONSÁG

Ha te egy 13-15 éveseket tanító tanár vagy, készítettünk számodra egy online tanfolyamot, amit könnyen kiadhatsz diákjaidnak otthoni feldolgozásra. A kurzus célja a koronavírussal kapcsolatos álhírek felismeréséhez szükséges készségek fejlesztése.Online tanfolyam 13-15 éveseknek a koronavírussal kapcsolatos álhírek felismeréséhez

Kígyók és Létrák – Microsoft Magyarország olyan offline társasjátékot mutatott be, amely játékos módon tanítja meg a gyerekeket arra, hogyan kell biztonságosan közlekedni a virtuális térben. A TÁBLA itt tölthető le, a KÁRTYÁK itt, a JÁTÉK SZABÁLYZAT pedig itt. 

Digitális Család – internet biztonsággal kapcsolatos tanácsok, szülőknek. Nagyon színes tartalommal, cikkekkel felépített portál. 

ELKERÜLENDŐ ÁLHÍREK, ALAPFOGALMAK,  AMIKKEL ÉRDEMES TISZTÁBA LENNI

Egy rakás olyan új szó is beépült a mindennapjainkba, amiket eddig szökőévente használtak azok, akik nem járvány üggyel foglalkoznak hivatásszerűen, így teljesen érthető, hogy sokak számára akkor sem egyértelmű, mi a különbség izoláció és karantén, vagy éppen védőmaszk és az orvosi maszk között, ha most naponta használja ezeket a kifejezéseket. Vegyük hát végig a járvány néhány elterjedt alapfogalmát! Ebben a cikkben megtalálod a választ: Idegen szavak és kifejezések szótára járvány idejére Megjelent: 2020 03 30 /Forrás: Index.hu / Szerző: Juhász Edina

Kisállatok és emberek egészségére is veszélyes álhírek – hogyan szúrjuk ki őket?

Számos kisállatokkal foglalkozó weboldal, blog, és online csoport létezik az interneten. És bár ezekből egyre több van, a hiteles információt közlő források száma nem növekszik arányosan, míg a tévhitek és álhírek szélsebesen terjednek a világhálón. Ezek közül soknak súlyos egészségügyi kockázata is van a kisállatokra és gazdikra nézve. Szerencsére az álhíreket fel lehet ismerni és el lehet kerülni, ha meg tudjuk találni a megbízható forrásokat. Azzal, hogy elhisszük az álhíreket, és azok szerint cselekszünk, nem csupán kedvenceiket tesszük ki veszélynek, de saját egészségünket is kockáztatjuk. Sajnos a felelősség csak a miénk, hogy megkülönböztessük a valódi tartalmakat a hamisaktól. Szeretnénk rámutatni, hogyan vértezzük fel magunkat az álhírek ellen, melyek kisállatainkról és azok egészségéről szólnak. Itt olvashatod tovább a cikket. a Kisallatorvos.hu oldalon

RÉMHÍREK

Mire kell figyelned, hogy ne legyél rémhír terjesztő? A TASZ jelenti sorozatban megjelent infot itt találod.

FOLYTATJUK – JÓTANÁCSOK Kína-szakértőtől

Ne viselkedjünk rasszista módon! Rengeteg történet kering olyan esetekről, amikor külföldön atrocitások értek kínaiakat a járvány miatt, s minden magyarországi kínainak is van ilyen sztorija, onnantól fogva, hogy a villamoson elülnek mellőlük, odáig, hogy a kocsi ablakából kihajoló vastag nyakú gyökér durván anyázza őket. Valójában az ilyesmi eléggé felesleges, mert a Magyarországra irányuló kínai turizmus megszűnt, a kínaiak, akiket látunk, jó eséllyel hónapok vagy évek óta nem jártak otthon, s ha mégis, akkor saját közösségük is kényszerítette őket arra, hogy két hétig ne nagyon lépjenek ki lakásuk ajtaján. Ha valakinek tényleg nem érdeke, hogy a vírus megjelenjen Magyarországon, azok az itt élő kínaiak. Ezért ha honfitársukról megtudják, hogy visszajött Kínából (márpedig megtudják), finoman megkérik, hogy tartsa még pár hétig zárva a boltot. A közösségi eseményeiket, holdújévi ünnepségeiket, díszvacsoráikat lefújták. A karanténintézkedésekben – például a kéthetes kötelező iskolakerülésben – nagyon együttműködők és megértők. Szóval nincs sok esély rá, hogy itteni kínaitól elkapjuk a vírust, ezért származási alapú különbségtétellel sérelmet okozhatunk ugyan, de sok értelme nem lesz. Abban pedig egész biztosak lehetünk, hogy a sértő bekiabálások egy egészen kicsivel se viszik közelebb az emberiséget a probléma megoldásához.

Ne viselkedjünk rasszistázó módjára! A kínaiakat érő bántó megnyilvánulások kapcsán is találkozhattunk olyan megnyilvánulásokkal, miszerint lám-lám, ugyanaz történik most, mint amikor a középkori pestisjárványok idején a prolik a zsidókra fogták a dolgot. A helyzet az, hogy a magyar társadalom nem lett két hét alatt kínaiellenes, hanem mivel az új típusú koronavírus tényleg Kínából ered, s a médiából folyamatosan a járvány szörnyűségeiről hallunk, óhatatlanul félelmek alakulnak ki sokakban. Ezeket a félelmeket a kínaiak is ismerik, megértik és elfogadják – arra számítva, hogy ideiglenes jelenségről van szó –, s egyáltalán nem veszik rasszizmusnak, ha most egy ideig nem puszilgatjuk őket. Hacsak nem sikerül elhitetni velük, hogy a magyarok alapvetően rasszisták. Rasszizmusszakértők figyelmébe: az, ahogy a magyarok kezelik a kínaiakat, a kanyarban sincs ahhoz az irtózáshoz és rettegéshez képest, ahogy a nem vuhani kínaiak a vuhani kínaiakra tekintenek, mely utóbbit viszont fogalmilag képtelenség rasszizmusnak nevezni. A helyes eljárás az lenne, ha leszállnánk a rassz-témáról, s az ellenséges érzelmek felkeltése helyett mi megértenénk a kínaiak megbántottságát, ők meg a mi félelmeinket. Az biztos, hogy azzal nem vagyunk beljebb, ha sikerül saját ideológiai mániáinkat a mindennapi kínai–magyar kapcsolatoka is átültetnünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük